Felnőni az interneten: itt a digitális szülők kora

A mai weboldal és applikáció tengerben elkerülhetetlen, hogy egy szép napon a gyerekünk azzal a kérdéssel álljon elénk, lehet-e saját online profilja valamelyik közösségi oldalon. Ilyenkor szülőként nehéz eldönteni, mit tegyünk, hogyan álljunk a kérdéshez.

2017. 10. 16. - Egy édesanya, akit nevezzünk most Krisztának, ugyanúgy kelt fel egy szombat reggelen, ahogyan máskor, egy dolgot leszámítva. A reggeli teendők elvégzése közben a 12 éves kislánya azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy szeretne ő is saját profilt az egyik közösségi oldalon. Ezt azzal indokolta, hogy a legtöbb osztálytársának már van ilyen profilja és ő sem akar lemaradni a többiektől. Kriszta nem akarta, hogy a lánya kiközösítve érezze magát, de meg is ijedt, hiszen ő is olvasott már az interneten gyerekekre leselkedő veszélyekről, ezért inkább nemmel válaszolt. - Vajon hol van a hiba a történetben?

Napjainkban rengeteg olyan tartalommal találkozunk a világhálón, ami a gyerekek online védelmének fontosságára hívja fel a figyelmünket, nem is alaptalanul. Ha nem figyelünk, az interneten számtalan kéretlen és esetenként káros tartalommal találkozhatnak a legkisebbek is. Ilyenek lehetnek például az erőszakos vagy szexuális tartalmak, a reklámok vagy a nem ellenőrzött oldalak. Viszont nagyon fontos, hogy ne felejtsük el: az internet egy csodálatos hely is egyben, ahol a gyermekünk tarthatja a kapcsolatot a messze élő barátaival, információt gyűjthet a tananyaghoz kapcsolódóan, megismerheti a világ távoli pontjait. Ezeknek az előnyöknek a felsorolása szintén hosszúra nyúlna. De mit tegyen akkor egy felelősségteljes szülő? Váljon digitális szülővé is!

Digitális szülővé válás alatt azt értjük, hogy a mai korban gyermeket nevelő felnőtteknek alkalmazkodniuk kell az online világhoz attól a pillanattól kezdve, hogy gyermeküket beengedik ennek a varázslatos helynek a kapuján. Ezt Fórján Tamás, a nemzetközi Kaspersky informatikai biztonsági vállalat Disztribútora, Műszaki igazgatója is fontosnak tartja: „A gyerekek rutinszerűen használják az online eszközöket, kütyüket – gyakran sokkal magabiztosabban, mint szüleik. Az élet dolgaiban azonban sokkal tapasztalatlanabbak, naivabbak. A szülők feladata, hogy megértessék a gyerekekkel: az interneten nem csak barátok vannak. Az online bizalom nagyon könnyen kialakítható a gyerekekben, ami különösen védtelenné teszi őket, ezért a leglényegesebb feladat megértetni velük, hogy akkor cselekszenek helyesen, ha kellő bizalmatlansággal fogadják ismeretlenek online közeledését.” A vállalat szakértője továbbá hozzátette, hogy „A gyermek előbb-utóbb mindenképp szembesül az online veszélyekkel, ezt megakadályozni nem lehet, maximum ideig-óráig elodázni. Ha úgyis szembesül a veszélyekkel, akkor azt tegye minél felkészültebben. Alapszabály lehet a felkészítésnél, hogy amit a való életben nem tenne, azt ne tegye online sem.”

A folyamat természetesen nem könnyű, mert odafigyelést igényel, ám nem is olyan nehéz, mint elsőre gondolnánk. Az iKeepSafe, mely többek között pont a gyermekek online térben való megóvását tűzte ki céljául. Egy hat lépésből álló szempontrendszert dolgozott ki a szülők számára, ami jó kiindulópont lehet a digitális szülővé válás felé. Ezen szempontrendszer alapján ezek azok a kérdések, amiket a történetben szereplő anyukának, Krisztának először fel kellett volna tennie, mielőtt válaszol lánya kérdésére:

  • Fontos az egyensúly: Ez a website vagy applikáció segíti a gyermekemet? Sokféle, szórakoztató vagy például oktató tartalmat nyújt a számára?
  • Értékeljünk: Ez a weboldal vagy applikáció olyan értékeket közvetít, amit én is fontosnak tartok otthon, a saját családomban vagy épp az ellenkezője? A közvetített értékeket megérti, helyén tudja kezelni a gyermekem?
  • A magánélet fontossága: Ez a weboldal vagy applikáció elkéri a gyermekem személyazonosságát és tartózkodási helyét? Bombázni fogja a gyereket marketinges tartalmakkal, reklámokkal vagy egyéb nem kívánt tartalmakkal?
  • Hírnév figyelembevétele: Milyen hatásai lehetnek, ha a gyermekem használja az oldalt? Kikkel léphet ezen keresztül kapcsolatba? Milyen tartalmakat kaphat és küldhet a segítségével?
  • Kapcsolattartás: Ez a weboldal vagy applikáció segíti a gyermekemet abban, hogy egészséges kapcsolatot építsen ki és tartson másokkal?
  • Fő a biztonság: Ezen az oldalon a gyermekem védve van a rosszindulatú tevékenységektől, emberektől és programoktól egyaránt? Megvizsgálták biztonsági szempontból és biztos forrás ajánlotta, tehát olyan, akiben megbízunk?

Ezek a kérdések valóban segítenek abban, hogy körültekintően járjunk el ennek a témának a megválaszolásakor. Napjainkban, amikor nem tarthatjuk távol a gyermekünket a végtelenségig az online tértől, fontos a tudatosság. A Kaspersky informatikai biztonsági vállalat 2016-ban készített Growing Up Online kutatása is azt mutatja, a felnövekvő generációk egyre inkább előnyben részesítik az online világ nyújtotta lehetőségeket. A 3780 család bevonásával készített felmérés adatai szerint a 14-16 éves fiatalok 73%-a úgy gondolja, nem tudna élni okostelefon nélkül, 49%-uk pedig közösségi média nélkül tartja elképzelhetetlennek az életét.

Ez elsőre furcsának tűnhet, ám ha megnézzük a további számokat az online és az offline tevékenységek összehasonlítására vonatkozóan, rögtön kitisztul a kép. A válaszadó 14-16 évesek 51%-a inkább online hallgat zenét, csupán 17% teszi ezt többnyire offline. 49% az, aki inkább az internetes böngészőt nyitja meg, ha valamilyen információra van szüksége és csupán 13% keres offline módszerekkel adatokat. A játék tekintetében is hasonló számokat tapasztalunk, 48% játszik a virtuális térben és csak 14% a való világban. A barátokkal való kapcsolattartás is átkerült a világhálóra. A fiatalok 43%-a inkább online, míg 19%-a inkább offline tartja a kapcsolatot a barátaival. Egyedül a tanulás az, ahol kisebbnek tűnik a szakadék, bár az internet itt is előre törni látszik. 39% az, aki rendszerint online tanul és 21%, aki inkább offline teszi ezt. 

A Kaspersky kutatásának további adatai szerint a 8-14 év közötti gyerekek 44%-a titkolt már el a szülei elől valamilyen online tevékenységet. A 14-16 éves korosztályban ez az arány már 51%. Az adatokat összegezve elmondhatjuk, hogy a gyerekek leginkább azt rejtegetik, pontosan mennyi időt töltöttek el a világhálón (22%). A második helyen a meglátogatott weboldalak (14%) szerepelnek, a dobogó harmadik fokára pedig a kornak nem megfelelő játékok vagy filmek megtekintése (12%) került fel. A szülők elől eltitkolt tevékenységek listáján szerepel még a tiltott eszközök használata (8%), a szülők által nem kedvelt vagy nem ismert személyekkel való kapcsolattartás (7%), a különféle profilok (5%), az illegális letöltések (5%), a nem megfelelő adatok megosztása, a mások általi zaklatás (4%) és a mások online zaklatása (3%).

De nem csak a fenti százalékok miatt érdemes elgondolkozni a digitális szülővé váláson. A válaszadó gyerekek 70%-a szeretné, ha a szülei többet beszélgetnének vele a rá leselkedő online veszélyekről és 50%-uk azt is elfogadná, ha ezeknek a beszélgetéseknek az eredményeként különböző applikációk használatát vagy online tevékenységeket megtiltanának neki. Tehát a gyerekek vágynak a szülő óvó tekintetére az interneten is és azt szeretnék, ha otthon gyakrabban lenne téma az internethasználat. A gyerekek ezen kérése pedig iránymutató lehet minden felnőtt számára.

Fórján Tamás szerint az emberek többsége ma már elegendő figyelmet fordít a céges adatok védelmére, mert ez már beépült a köztudatba. Viszont saját és gyermekünk személyes adatainak védelme legalább olyan kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mint a cégeseké, mert a védelem hiánya itt is ugyanolyan komoly károkat okozhat. Mindenképpen szükség van a kapcsolódáshoz használt eszközünk rendszeres frissítésére, és egy átfogó internet biztonsági szoftvercsomag is elengedhetetlen. Azonban, mivel a leggyengébb láncszem legtöbbször a széktámla és a billentyűk között található, ezért érdemes tisztában lenni az alapvető megtévesztő, átverési módszerekkel és egyéb trükkökkel, online veszélyekkel is.

 

A szakértő azt tanácsolja, hogy amikor a védelmi megoldások között válogatunk, vegyük figyelembe a védelmi erősséget, a támogatott platformokat (operációs rendszereket), a kényelmi/extra funkciókat és a használat bonyolultságát is, mert ezekben nagy eltérések lehetnek. Olvassunk a témában, nézzük meg az ismertebb teszt intézetek vagy a nagyobb IT magazinok eredményeit, ezek mind segítségünkre lehetnek a döntésben. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a számítógépünk mellett minden más online eszközünket, például telefonjainkat, tabletjeinket, sőt, családtagjaink eszközeit is védenünk kell. A legtöbb háztartásban ma már nem ritka, hogy több ilyen eszköz található, mint ember, ezért célszerű olyan megoldást választanunk, ami minden eszközünkön egyszerre használható. A kényelmi és extra funkciók sem elhanyagolhatóak, hiszen használatukkal olyan funkciókat alkalmazhatunk, mint például: a szülői felügyelet modul, jelszó menedzser, adatok titkosítása, VPN kapcsolat lehetősége vagy a biztonsági mentés az adatainkról. Végül, de nem utolsó sorban pedig olyan terméket válasszunk, melynek mindennapos kezelése nem traktál bennünket nehezen érthető biztonsági kérdésekkel, gyakran felbukkanó ablakokkal. 

Fórján Tamás tanácsaival egybecsengenek a kutatás eredményei is. A gyerekek arra a kérdésre, hogy milyen megoldás működne a leginkább, ha a szülők a gyerek internetbiztonsága szempontjából alkalmaznák, a fiatalok 75%-a azt jelölte be, hogy beszélgessenek vele többet a témáról. A második gyerekek által leghatékonyabbnak tartott megoldás az eszközre telepített antivirus szoftver (74%), a harmadik pedig az az opció, hogy a szülők mondják meg melyik weboldalakat és applikációkat használja a gyermek (63%). Érdekesség, hogy a fiatalok azt a lehetőséget, miszerint a szülők zárják el tőlük az eszközüket találták a legkevésbé hatékonynak (43%). 

Ezek az adatok azt mutatják, hogy digitális szülőként nem csak a gyermekünk első saját digitális lépéseinél kell jelen lennünk, a későbbiekben is segítenünk kell az útját. Ehhez szintén, már néhány egyszerű lépéssel is hozzájárulhatunk:

1.       Először is állítsuk be közösen az adatvédelmi beállításokat az adott oldalon, annak érdekében, hogy ismeretlenek ne férhessenek hozzá az ott található adatokhoz. Nem várhatjuk el a gyermekünktől, hogy automatikusan tudja, mely információk fontosak és melyek nem.  Ha jobban belegondolunk, nem szükséges, hogy minden online ismerős tudja, hova jár a gyerek iskolába, a kapcsolati státuszát, telefonszámát, email címét vagy bármilyen egyéb személyes adatot. Aki igazán fontos és közeli kapcsolatban áll vele, tudni fogja ezeket az online tér segítsége nélkül is.

2.       A kezdetekben tudjuk a gyerek jelszavát és felhasználónevét, valamint néha nézzünk is rá a profiljára, tevékenységeire az oldalon. Természetesen nem kell túlzásba esni és a nap minden percében figyelni a profilját, de jó, ha bármikor közbe tudunk avatkozni, amennyiben nekünk nem tetsző dolgot észlelünk. Fontos, hogy ezeket az eseteket mindig beszéljük is meg a gyerekkel, hiszen ettől lesz egyre tudatosabb felhasználó.

3.       Ugyanilyen fontos az is, hogy a gyerek a későbbiekben se osszon meg magáról vagy az életéről személyesebb információkat. Ide tartozik például a telefonszáma vagy a családi nyaralás időpontja. A gyerekek sokszor még nem teljesen értik, hogy az interneten posztolni olyan, mintha mindenkinek elmondanád ezeket az információkat, valamint nem feltétlenül látják azokat az összefüggéseket, hogy másnak a nyaralás időpontja azt jelentheti, mikor nem vagyunk otthon.

4.       Ezzel összefügg az a gondolat is, mely szerint, ami az online világban történik, ott is marad örökre. Sajnos, ez a mondat kétértelmű és a kisebbek nem feltétlenül a jó értelmezést veszik alapul. Az interneten mindenki tintával ír. Ezért nagyon fontos, hogy ezt elmagyarázzuk nekik is. A fiatalok néha gyorsan döntenek arról, hogy egy videó vagy egy bejegyzés elég érdekes-e a megosztáshoz. A szülő feladata megtanítani a gyereket nagy levegőt venni és átgondolni, valóban közzé akarja-e tenni a bejegyzést vagy sem. Hiszen ilyen értelemben tényleg igaz, hogy ami az online világban történik, ott is marad örökre, de ez nem a zárt teret, hanem éppen ellenkezőleg, a mindenki számára szabad hozzáférést jelenti a közzétett tartalmainkhoz.

Tehát hol volt a hiba Kriszta történetében? Az édesanya csak az internetről keringő negatív példákat vette figyelembe és nem gondolt arra, hogy az ő segítségével ezek a veszélyek megszűntethetőek. Otthon is időt kell szakítanunk a gyermekünk internethasználattal kapcsolatos kérdéseire és lehető legjobb tudásunk szerint válaszolni rájuk. Hiszen a kérdés nem az, hogy a gyerekünk fogja-e használni az internetet, hanem az, hogy mikor? Azonban, ha még időben leülünk a gyerekkel és együtt átbeszéljük az internethasználat alapjait, azzal egyben fel is készítjük a tudatos internethasználatra.